monetáris politika

Patai Mihály: ki kell vezetni a tranzakciós illetéket

A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatépítését tartja legfontosabb feladatának a jegybank új alelnöke, Patai Mihály. A Világgazdaságnak elmondta: jegybankárként is a tranzakciós illeték kivezetése mellett érvelhet, de ez nem lesz gyors folyamat. Az azonnali fizetés elhalasztásának hátteréről is beszélt a napilapnak.

Egy ország, ahol szép csendben az egész világot felforgató forradalom zajlik

Japánban lassan az ország állampapír-állományának 50%-a helyi jegybank birtokában van, miután az elmúlt néhány évben brutális tempóban vásárolta fel a helyi államadósságot. Bár a jegybank tagadja, hogy az óriási tabut jelentő monetáris finanszírozás (vagyis a jegybankok által finanszírozott költségvetési költekezés) zajlik a szigetországban, egyre többen vannak, akik szerint ez lassan megkérdőjelezhetetlenné válik.

Itt a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése

A várakozásokkal összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A jegybanki alapkamat ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat (a márciusi 10 pontos emelést követően) -0,05%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. A döntés nem okozott meglepetést, a 15 órakor érkező közlemény szövegére mindenesetre érdemes lesz figyelni, hiszen a jegybank tehet finom utalásokat azzal kapcsolatban, hogy változott-e a hazai inflációval, illetve a külső környezettel kapcsolatos helyzetértékelése.

Itt az MNB kamatdöntése!

A piaci szereplők várakozásával összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A három hónapos jegybanki betét kamata ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat (a márciusi 10 pontos emelést követően) -0,05%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. A döntés ugyan nem okozott meglepetést, a 15 órakor érkező közlemény szövegére mindenesetre érdemes lesz figyelni, hiszen a jegybank tehet finom utalásokat azzal kapcsolatban, hogy változott-e a hazai inflációval, vagy a külső környezettel kapcsolatos helyzetértékelése.

Még mindig 7,75 százalék az orosz alapkamat

A várakozásokkal összhangban nem változtatott az alapkamat 7,75 százalékos szintjén Oroszország központi bankja pénteken, és egyenes utalást tett arra, hogy akár már a következő ülésén csökkentheti a kamatot, ha a gazdasági helyzet és az infláció a várakozásoknak megfelelően alakul.

Pleschinger: kisebbek lennének most egy válság hatásai, mint 2008-ban

Egy esetleg bekövetkező gazdasági világválság hatásai lényegesen kisebbek lehetnek a magyar pénzügyi szektorra, mint a 2007-2008-as globális krízisé volt - erről beszélt Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja csütörtökön a 13. Pécsi Pénzügyi Napok csütörtöki nyitónapján.

Tendert tartott az MNB, meglett a kamatdöntő ülés hatása

Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy és három hónapos futamidőn nem kötött üzletet, a hat és tizenkét hónapos lejáraton 19-19 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 47 milliárd forinttal 1932 milliárd forintra mérséklődik.

Fontos adat érkezik, ami miatt megrángathatják a forintot

A Magyar Nemzeti Bank március kamatdöntésén bejelentette, hogy az egyszeri szigorítás ellenére nincs szó kamatemelési ciklusról, a nagy külső bizonytalanság miatt adatvezérelt üzemmódba kapcsoltak a döntéshozók. A jegybank azzal indokolta, hogy jelen állás szerint nincs szükség több kamatemelésre, hogy az erős belső inflációt 2019 végétől kezdve ellensúlyozni fogja a romló külső környezet hűtő hatása. Emiatt kulcsfontosságúak lesznek a következő hónapokban - így a holnapi - érkező inflációs adatok, hiszen azokat az MNB inflációs prognózisával összevetve információt kaphatunk arról, hogy a jegybank eltalálta, vagy esetleg alul/felülbecsülte a belső folyamatokat. A nagy bizonytalanság miatt a forint piacán is fokozott volatilitásra készülhetünk, pláne, ha a várakozásoktól eltérő adatok látnak napvilágot.

Itt a bizonyíték, hogy hallani sem akar az erős forintról az MNB - Irány a 330-as euró?

Sokakban felmerülhetett már az a gondolat, hogy a Magyar Nemzeti Bank, annak ellenére, hogy nincs kimondott árfolyamcélja, minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni a forint túlzott erősödését. Az MNB márciusi kamatdöntését követő kommunikációja újabb bizonyíték lehet erre. A piaci szereplők többségét meglepte az ülést követő jegybanki kommunikáció, ha jobban megnézzük azonban az összképet, több magyarázat is van rá, mit miért tett az MNB, ugyanis nagyon kényes helyzetben kell manővereznie kimondott és kimondatlan céljai szem előtt tartásával. Ez egyelőre sikerült neki, a jövőben azonban komoly kihívás elé állíthatja a döntéshozókat ez az összetett célrendszer. De miért kellett közbelépnie a jelentős forinterősödést követően az intézménynek? Milyen veszélyek leselkednek az MNB-re, ami miatt kényelmetlen döntéskényszerbe kerülhet? Illetve miért a lakossági állampapírok jelenthetik a megváltást a jegybank számára? Többek között ezen kérdések megválaszolásával igyekeztünk kontextusba helyezni a nagy jelentőségű márciusi MNB kamatdöntő ülést, illetve az azt kísérő kommunikációs zsonglőrködést.

Nagy Márton: Egy erős iránymutatással az MNB a hitelességét kockáztatná

A jelenlegi monetáris kondíciók normálisnak tekinthetők - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi bizonytalan környezetben nincs olyan jegybank, amely bármilyen hosszabb távú pálya mellett elköteleződne. Az MNB adatvezérelt üzemmódba kapcsolt, így a monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul a következő időszakban. Nagy szerint Magyarország egy "magas nyomású gazdaság", ahol a bérek gyors emelkedése a kis- és középvállalati szektor konszolidációjához fog vezetni. Az alelnök kitart amellett, hogy mindössze öt nagybankra és nagyobb árversenyre lenne szükség a pénzügyi szektorban. A lakossági állampapír-állomány duplázása a stabilitás növekedése mellett azért is előnyös lehet, mert a lakossági fogyasztás fékezése hozzájárulhat az inflációs cél eléréséhez.

Az MNB már meg is kezdte a likviditás szűkítését

Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az 1, 3, 6 és 12 hónapos futamidőn egyaránt 101 millió euro, azaz 32,44 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 10 milliárd forinttal, 1979 milliárd forintra csökken - jelentette az MNB. A lépés megfelel annak az időarányos szűkítésnek, amelyet a jegybank a múlt heti döntésekor bejelentett.

Az EKB újra figyelmezteti az MNB-t

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Budapesti Értéktőzsdében lévő tulajdonrésze és az alapítványok működése miatt is aggodalmát fejezte ki az Európai Központi Bank (EKB). Szerintük az MNB programjai és tevékenysége monetáris finanszírozási aggodalmakra ad okot.

Nagy Márton: szimmetrikusak a kockázatok, bármilyen döntés születhet

Az MNB két kockázati pályával számol az alapforgatókönyvhöz képest, az egyik a gyorsabb hazai bérnövekedés és fogyasztás miatti magasabb inflációs pálya, a másik a külső környezet romlása miatti vártnál alacsonyabb infláció - mondta a Portfolio kérdésére Nagy Márton. Az első eset az MNB alelnökének szavai szerint szigorúbb monetáris kondíciókat indokolhatnak a következő negyedévekben, az utóbbi viszont lazább monetáris kondíciókat von maga után a jelenleginél.

Nagy Márton: egyszeri volt az MNB lépése, nincs erős iránymutatás

Az MNB keddi szigorítása egyszeri volt, a jegybank nem tud erős előretekintő iránymutatást adni, mert bizonytalan a külső környezet. Sok jegybank adatvezérelt üzemmódban van, ahogy az MNB is, amely negyedévente az inflációs jelentés függvényében fog dönteni a monetáris politikájáról - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke.

Kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank! - Több mint hét év óta először

Kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank! - Több mint hét év óta először

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén az O/N betéti kamat 10 bázispontos emeléséről döntött, amivel 2011 decembere óta először került feljebb a kamatfolyosó alsó széle. Ezzel az O/N betéti ráta -0,05%-ra emelkedett. A piaci szereplők megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy már ma hozzányúlnak-e az egynapos betéti kamathoz a döntéshozók. Az irányadónak mondott 0,9%-os kamat, illetve a szintén 0,9%-os O/N hitel kamat közben - a várakozásoknak megfelelően - nem változott. A 15 órakor kiadott közleményből kiderült, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően elkezdődik az FX-swap állomány leépítésén keresztüli likviditásszűkítés, emellett azonban váratlanul új (lazító) intézkedést jelentett be a jegybank egy vállalati kötvényvásárlási program formájában. Matolcsy György az ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mai kamatemelés nem egy ciklus kezdete, ami arra utal, hogy óvatos szigorítás előtt állunk. Az üzenetet a piaci szereplők is megértették, hiszen a forint a kamatemelés ellenére jelentős gyengüléssel reagált a mai eseményekre.

Matolcsy: laza marad az MNB, ez nem egy ciklus kezdete

Matolcsy György MNB-elnök a vártnál lazább hangot ütött meg az MNB délutáni sajtótájékoztatóján. A mai monetáris szigorítás "eseti, egyedi" lépés volt - mondta Matolcsy, aki ezzel meglepte a piacokat. Az MNB elnök kiemelte, hogy a jegybak fenntarthatóan elérte az inflációs célját, de emiatt a "monetáris politika karaktere" nem változott. Nagy Márton MNB-alelnök a Portfolio kérdésére hangsúlyozta, hogy a mai döntés hatására a Bubor 10 bázisponttal fog növekedni.

Itt vannak az MNB új programjának részletei!

Meglepetésre új vállalati kötvényvásárlási programot hirdetett meg kedden az MNB, melynek feltételeiről egy külön háttéranyagban számoltak be. A lépés célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a vállalatikötvény-piac likviditásának növelése - olvasható a dokumentumban.

Eldurran az áremelkedés, ha most nem lép az MNB

Az infláció nélküli kétszámjegyű magyar béremelkedés valóságos csoda. De hány évig tarthatnak az ilyen csodák? A kérdést Czelleng Ádám, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője egy DSGE modellkeretben vizsgálta meg, amely a főáramlatú makroökonómia egyik legfőbb eszköze. A kutató úgy véli, hogy az elmúlt évek gyors béremelkedése inflációs hatású lehet, azonban a jegybank még megfoghatja az áremelkedést, ha most szigorító ciklusba kezd. Ellenkező esetben jelentősen megemelkedik az infláció.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.