A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog visszatáncolni a júniusi kamatemelési ígéretéből, és már nem opció az sem, hogy jelképesen szigorít a monetáris kondíciókon, amit a magas infláció is indokol. Az infláció nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is emelkedik, azonban a Fed még nem szigorít, de amit a Fed megtehet (tudatosan hagyja túlpörögni a gazdaságot), azt nem feltétlenül teheti meg egy kis, nyitott gazdaság központi bankja. Az MNB kezdődő normalizációs folyamata kapcsán elmondható, hogy a proaktivitás hatására csökken annak a forgatókönyvnek az esélye, hogy a piac kényszerítse ki a kamatemelést, ami mindenképpen kedvező. De vajon erősödhet-e tovább a forint a szigorítás hatására?
Az ázsiai és európai tőzsdék kedden többnyire jól teljesítettek, a magyar BUX index hétfői csúcsdöntését kedden újabb csúcsdöntés követte, így már az 50 ezer pontos kerek szint közelében járunk. Az amerikai tőzsdék a szerdai fontos Fed kamatdöntés előtt mérsékelten süllyedtek, mert egyelőre bizonytalan a piac abban, hogy az amerikai jegybank az infláció megugrását hogyan látja és arra mikor és milyen intenzitással reagál a pénznyomtatás visszafogása és a kamatemelések terén. Közben az amerikai olajfajta 2%-kal 72 dollár fölé ugrott, ami ismét többéves csúcs, azaz az olajpiac egyelőre mindenképpen érzi a válságból való kilábalás során a többlet keresletet.
Olli Rehn, a finn jegybank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) a következő időszakban is támogató monetáris politikát folytat majd, és először szeptemberben beszélhetnek a koronavírus-válságban bevezetett eszközvásárlási programjuknak a kivezetéséről.
A Magyar Nemzeti Bank az inflációs kockázatok erősödése miatt határozott kamatemelési politikát indít el - ez a kép rajzolódhatott ki az elmúlt hetek jegybanki megszólalásaiból. A mai friss információk alapján azonban egyre kevésbé világos, hogy pontosan mire is számítsunk a monetáris tanács jövő heti ülésén.
Frissítés: cikkünk megjelenése után Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja pontosította mai nyilatkozatának értelmezését, az erről szóló cikkünk itt olvasható.
Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.
Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.
Ma elindítja egy jogi eljárás első lépését az Európai Bizottság Németországgal szemben egy olyan ügyben, ami egy éve robbant a koronavírus-válság kellős közepén és az Európai Unió alapvető jogi felépítményét kérdőjelezte meg. A jogi vita idén májusra nyugvópontra jutott, de a jelek szerint most ezt akarja végleg elvarrni a Bizottság azzal, hogy betámadja a németeket és ezzel üzen minden tagállam minden bíróságának, hogy az EU-s jog az elsődleges és az Európai Bíróság áll minden bíróság felett. A fő cél az lehet, hogy a német alkotmánybíróság tavalyi renitens magatartása miatt ne kapjon "vérszemet" se Magyarország, se Lengyelország, se egyetlen tagállam egyetlen bírósága sem, mert akkor az egész EU jogi felépítménye omlana össze.
Frissítés! Szerdán délután valóban be is jelentette az Európai Bizottság, hogy elindítja a kötelezettségszegési eljárás első lépését, egy hivatalos levélküldést a német kormány felé, amelynek két hónapja van reagálni, megoldani a helyzetet. Ha ez a válasz majd nem elégíti ki a Bizottságot, akkor indoklással ellátott véleményt küld a Bizottság a német kormánynak, amelyre szintén két hónapja lesz válaszolni és ha ez sem elégíti ki a Bizottságot, akkor (pl. otthoni törvények nem módosulnak úgy, hogy még egyértelműbben rögzítsék: az EU-s jog elsőbbrendű és a német alkotmánybíróság se kérdőjelezheti ezt meg), akkor az Európai Bíróságra küldi az ügyet. Könnyen lehet, hogy a valódi cél éppen ennek elérése, azaz az, hogy majd az Európai Bíróság mondja ki a "tisztázó" üzenetet a német bíróság felé, (illetve akár pénzbírságra is kötelezze Németországot). Erre utal, hogy a kötelezettségszegési eljárást a német kormány ellen indította a Bizottság, miközben a galibát a német alkotmánybíróság döntése váltotta ki, amely viszont független intézmény, így rá az Európai Bizottság figyelmeztetése sem alkalmazható.
Ritkán látható áremelkedés indult el a globális nyersanyagpiacon az év eleje óta, alig öt hónap alatt 20-50 százalékos drágulás sem ritka az egyes termékek esetében. Mivel egyre inkább látszik, hogy hosszútávú folyamatról lehet szó, ezért az inflációban is átírhatja az eddigi forgatókönyveket az áremelkedés, ami a jegybankokat is új kihívások elé állíthatja.
Az MNB Éves jelentésének megjelenését követően az elmúlt időszakban több sajtóorgánum is cikkezett az MNB 2020-as eredményének alakulásával kapcsolatosan. A téma aktualitása és komplexitása miatt érdemes kicsit a színfalak mögé nézni, és megvizsgálni, hogy ténylegesen hogyan keletkezett az MNB kimagasló, 255 milliárd forintos éves eredménye és mire fordította ezt a jegybank.
Ausztráliában már meghaladta a válság előtti szintet a gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben, miután a háztartások és a vállalatok optimistán tekintenek a jövőbe, ami támaszt nyújt a fogyasztásnak és a beruházásoknak egyaránt. Az ország vasszigorral lépett fel a koronavírus-járvány ellen, elkerülve az egészségügyi katasztrófát - ami szinte az egész fejlett világot sújtotta -, miközben a gazdaságuk is fellendült. Az ország az élő példa arra, hogy nincs ellentmondás a járvány elleni határozott és gyors fellépés, valamint a negatív gazdasági hatások elkerülése között, viszont a tétovázás sok halálos áldozatot követel és elnyújtja a válságot is.
Bár az utóbbi időben kiugróan magas részvénykitettség jellemezte a Portfolio által megkérdezett magyar portfóliómenedzserek mintaportfólióit, májusban inkább visszavettek a kockázatos eszközökből a profik és előtérbe kerültek a pénzpiaci eszközök a befektetések körében.
A nagy várakozással övezett euróövezeti infláció májusban elérte az EKB célszintjének megfelelő 2%-ot, gyorsulást mutatva az előző hónaphoz képest. Minden szem az EKB-ra szegeződik most, az eurózóna jegybankja júniusban tart kamatdöntő ülést. Az EKB döntéshozói az előző napokban egymásra licitálva nyilatkoztak úgy, hogy fenn kívánják tartani a laza monetáris kondíciókat, a kérdés az, hogy az EKB-nak a májusi inflációs adatra milyen reakciót kell adnia. Az ING Bank közgazdászai szerint jelenleg még nem várható fordulat, de az igazán fontos kérdésre csak hónapok múlva kapunk választ.
Több mint három éve nem volt olyan kevés forint elleni spekulatív pozíciójuk a külföldieknek, mint most, az utóbbi egy hónapban sorra fogták menekülőre azok, akik eddig a magyar deviza ellen fogadtak – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Júniusban szinte borítékolható a kamatemelés, jó eséllyel közel tíz év után az alapkamat is feljebb kerülhet, azonban az árfolyamba ezt nagyrészt már beárazhatták a befektetők.
Az amerikai jegybank egyre több döntéshozója kezdi elismerni, hogy hamarosan el kell indítani a vitát a válságeszközök fokozatos kivezetéséről, miközben a munkanélküliségi célok és a gazdasági kilábalás miatt még szükség lenne rájuk.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok. Az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú – olvasható az MNB keddi kamatdöntését követően kiadott közleményben. A Tanács előrevetíti, hogy kész a monetáris kondíciók proaktív szigorítására a szükséges mértékben.
Változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így továbbra is 0,6% az alapkamat, és ez alapján valószínűleg az irányadó kamat se változik majd csütörtökön. A várakozások szerint ez volt az utolsó ilyen alkalom, akár már júniusban jöhet kamatemelés majdnem tíz év után, de már most érdemes lehet figyelni a közlemény fontosabb üzeneteire.
Virág Barnabás múlt heti nyilatkozata után hirtelen izgalmas lett a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülése. A Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint most még nem emelnek majd a kamaton, viszont júniusban jöhet az első szigorítás. Ezzel együtt már most érdemes lesz figyelni a közleményt, hogyan változik annak hangvétele.
